Jún. 18–20. között immár negyedik alkalommal szerveztek falunapokat Gyergyóditróban. Megnyílt a Mesterségek dicsérete kiállítás, amelyen a ditrói és gyergyóalfalvi hagyományőrző egyesületek népi szőtteseket, népviseletet, népi faragást állították ki. Kiállítás nyílt Csibi Edit, Biró Zsuzsanna, Siklódi Róbert és Szőcs Zsolt fiatal képzőművészek munkáiból. Sikeres volt a Csíki Játékszín évadzáró gálaműsora. Másnap Kolozsi Tibor szobrászművész kőszobraiból nyílt kiállítás majd Gaál András festőművész állandó tárlatát lehetett megnézni az Idősek Klubjában. Az idén Gaál András festőművészt tüntette ki díszpolgári címmel Ditró község. Bemutatták ifjú Józsa Sándor Emlékeim Ditró székely község életéből /Mark House Kiadó, Gyergyószentmiklós/ című emlékiratkötetét. Gyermektáncház szórakoztatta a fiatalokat, volt zenés gyermekelőadás és szabadtéri bál is. /Gál Éva Emese: Falunapok Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
2004. július 16.
Gaál András gyergyóditrói születésű festőművész életpályáját nyomon követő állandó tárlat nyílt nemrégiben Gyergyditróban, az Öregek Klubjában, a művész által adományozott alkotásokból. Gaál András egy idő óta hol itthon, hol otthon él, Székelyföld és Magyarország között váltogatva lakhelyét. Elmondta, hogy megkapja a magyar állampolgárságot, de megőrzi a románt is. Marosfőn sem számolt fel semmit, nem számolta fel csíkszeredai műtermét sem. Gaál András szerint nagyobb gondossággal kellene kezelni a Gyergyószárhegyen levő több mint 1200 alkotásból álló gyűjteményt. Ha nincs Zöld Lajos, ma falak sem lennének, nemhogy a műemlékvédők által több esetben kifogásolt, de létező, használható épületek. Most Zöld Lajos próbálja összeállítani a visszatekintő katalógust, de a 30 év helyett csak a 25 évről készülhet leltár, mert az utóbbi 5 évben történtekről semmi nyom nincs. /Bajna György: Gaál András hazatérése. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./
2007. április 12.
Gyergyditróban az Idősek Klubjában író-olvasó találkozót szervezett az Magyar Polgári Szövetség. Csíki Sándor nyárádszeredai újságíró volt a vendégük, aki testnevelés tanári munkája mellett ír, utazik, vitatkozik, szervez, lelkesít, hogy erőt öntsön a fásuló erdélyi magyarságba. Csíki Sándor beszélt a romániai magyarság jogainak határozott követeléseiről, amiért többször „megkapta a magáét”. Írásait közölte többek között az Erdélyi Napló, a Polgári Élet, a Népújság, az Európai Idő, a Góbévilág világhálós újság és az Erdély. Ma honlap is. Válogatott publicisztikai írásai 2002–2007-e között jelentek meg három kötetben (Nem elfogyni (2002), Állj meg, madár, fejem fölött dalolva! (2006), Véreim, árva magyarok! (2007)) Határozottan kiáll az olyan kérdések védelmében, mint a történelmi múlt, a nemzeti hagyományok, szimbólumok, anyanyelvi oktatás, a sokgyermekes családok. (Nem véletlenül lett Csíki Sándor a Pro Familia Egyesület vezetője.) Könyve keményen bírálja a hatalom beolvasztó politikáját, ennek hű kiszolgálóit: a megalkuvókat, az árulókat, a belföldi és magyarországi hintapolitikusokat. Nem kíméli az RMDSZ vezetőit sem. /Gergely Géza: Meg kell maradni! = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), ápr. 12. – 15. sz. /
